Kérdés:
Tisztelt Jogsebész!
2013. április 4-én a gyermek elhelyezéskor a fiamnak ítélte a bíróság a gyermekét. 2013 decemberében a helyi gyámügytől szóban segítséget kért az anya kapcsolattartási viselkedése miatt. A gyámügyön a hivatalos segítést többször elutasították, mondván 2 éven belül a bíróság felé kell élni a panasszal. Annyit azonban szívességből segítenek, hogy a gyámügyön, előttük megbeszélhetik a problémájukat. Ez meg is történt, ahol az anya közölte: a gyermeket 3 éves kora után sem viszi ott alvásra, mert nincs hová vinni. Erről a mondatáról kért volna egy hivatalos papírt az apa, de ezt a gyámügyesek nem tették. Most még nem telt el a 2 év, mégis az anya kérésére be van az apa idézve a helyi gyámügyre hivatalosan, mert ha nem jelenik meg, elővezettethetik. Jogosan jár el a helyi gyámügy? Miért csak az édesanyának intézkednek 2 éven belül? Lehet a gyámügyesekkel szemben valahol panasszal élni ilyen esetben? A legutolsó bírósági végzésben ez áll: az anya külföldre távozik, előreláthatólag Karácsonykor egy napra tudja a kapcsolattartást realizálni. Az eljárás december 11-éig szünetel, eddig bármelyik fél kérheti a folytatását. Az apa már kérte is. Ha az anya közben hazaköltözött, de erről nem tájékoztatta az apát és nincs új bírósági végzés, köteles e odaadni úgy, hogy nincs biztosítva, hogy a gyermeket visszakapja? Az anya szóbeli fogadalmát akkor is megszegte, amikor tájékoztatás nélkül nem hozta vissza.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos már a kérdése is tele van súlyos jogi tévedésekkel, melyek vagy abból fakadnak, hogy Ön valamit félreértett, vagy abból, hogy a gyámügyi ügyintéző nem ismeri a jogszabályokat. Ez utóbbit azért nem feltételezném, mert a gyámügyi ügyintézőnek hivatali kötelessége ismerni a működésére vonatkozó törvényeket.

Az első félreértés ebből a bizonyos “két év”-ből fakad. A 2014. március 15-ig hatályban volt családjogi törvény szerint valóban volt egy olyan szabály, hogy a gyermekelhelyezésre és kapcsolattartásra vonatkozó határozatok módosítását két éven belül csak akkor lehetett kérni, hogy ha valami nagyon lényeges körülményváltozás történt. Ez a szabály megszűnt.

Azonkívül a kapcsolattartásra vonatkozó határozat módosítását nem szabad összekeverni a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásával. Ez utóbbit akkor lehet kérni a gyámhivataltól, ha valaki nem tartja be a kapcsolattartásra vonatkozó határozatot. Tehát pl. nem adja oda a gyereket, vagy nem hozza vissza, vagy nem jön érte stb.

Az Ön fiának, amíg érvényben van a kapcsolattartásról szóló határozat, oda kell adnia a határozatban megjelölt időpontban a gyermeket mindaddig, amíg ezt a határozatot egy másik meg nem változtatja. Ha nem adja oda a gyermeket, akkor az anya joggal fordul a gyámhivatalhoz a kapcsolattartási határozat végrehajtását kérve. Ha az anya nem hozza vissza a gyermeket, ő is megsérti a határozatban foglaltakat. Vele szemben is lehet végrehajtást kérni, pl megbírságolhatják, vagy rendőrséggel lehet a gyereket visszahozatni.

Az ott alvós kapcsolattartást szabályozó határozat módosítását lehet kérni arra hivatkozva, hogy az anya nem tudja hová vinni a gyermeket.
Még megjegyezném, hogy a gyámhivatali ügyintézőnek mindent jegyzőkönyvbe kellene foglalnia egy meghallgatás során, amit lényegesnek ítél, vagy amit az ügyfél annak tart. Ha ezt nem teszi, akkor a főnökénél panasszal lehet élni.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!
Tisztelettel:

dr. Náday Judit
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu