Korábban nem látott trópusi betegségek jutottak el Magyarországra az éghajlatváltozás és a globalizáció következtében. A jövőben a mediterrán térség kórokozóival kell számolnunk, a krími-kongói vérzéses lázat terjesztő kullancs már megjelent hazánkban. A hagyományos kórokozók elleni harc sem szűnhet: a mikroorganizmusok újabb generációi ellenállóak a korábbi gyógyszerekre, az influenza továbbra is kihívást ad az orvostudománynak. Ezekkel is foglalkozik a Nemzeti Biztonsági Laboratórium, mely az egyetlen közegészségügyi biztonsági laboratórium a kelet-közép-európai régióban – mutatta be a az intézmény feladatait a Rádió Orient műsorában Dr. Kis Zoltán laborvezető.

Egy uniós összehangolt diagnosztika a cél

Az Országos Epidemiológia Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratórium 2007 óta üzemel, mely a magyar kormány és az Európai Unió együttesen finanszírozásából, a „Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzése és fejlesztése” című PHARE projekt keretén belül jött létre. Elsődleges cél egy olyan technikai hátterű laboratórium létrehozása volt, ahol az olyan különösen veszélyes kórokozókat is vizsgálni lehet, mint az antrax, ebola, pestis, vagy a krími-kongói vérzéses láz. Az intézmény 15-20 fős személyzetét orvosok, biológusok, gyógyszerészek, szakasszisztensek alkotják. „A laboratóriumnak komoly műszaki feltételei vannak, folyamatosan monitorozva van a légnyomás és hőmérséklet, 24 órás megfigyelés alatt áll” - tette hozzá Kis Zoltán.

Az intézmény virológiai egysége képes a legmagasabb biztonsági követelményeket (BSL-4 szint) is kielégíteni, ám elsősorban BSL-3 szintű kórokozókkal foglalkoznak, mint például a nyugat-nílusi láz vírusa, a dengue-vírus, vagy a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás vírusa. A laboratórium diagnosztikai funkciót lát el, valamint feladata az emberi vérsavó minták kielemzésénél használt reagensek fejlesztése, illetve oltóanyag-kísérleteket is végeznek. Az intézmény hálózatban együttműködik több hasonló külföldi laboratóriummal, a közös cél a leghatékonyabb módszerek, eljárások megtalálása a diagnosztikában. Veszélyes baktériumok esetében kellően felszerelt a labor ahhoz, a kórokozó rezisztenciáját kivizsgálva megfelelő gyógyszert tudjanak ajánlani a klinikusoknak.

Az intézmény orvosi kérésre kezd vizsgálatot, és ha veszélyes kórokozót diagnosztizálnak a járványügyet értesítik, hogy a beteg hozzátartozóit is kivizsgálják. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak, a minisztériumnak, valamint az Európai Járványügyi Központnak és a WHO felé is jelentést küldenek. Influenzával kapcsolatos tevékenységükről a teljes őszi-tavaszi időszakban heti rendszerességgel beszámolnak az európai központnak.

A kézmosás és a védőoltás a két legnagyobb fegyver

Míg a szezonális influenza (mint a H1N1) emberről emberre terjed, a másik csoportot a madárinfluenzák alkotják – magyarázta a szakértő. Ebből is különösen veszélyes a H7N9, mert ezt tünetmentesen ürítik a baromfik, már csak az emberen venni észre. „A vízimadarak az influenza rezervoárja. Megtalálható bennük az összes típus, s ha különböző átalakulásokon megy át képessé válik rá, hogy az embert is megfertőzze”- fejtette ki az laboratóriumvezető. Ezt követően még nehezen terjed emberről emberre a vírus, de ha ezt az akadályt is leküzdi hatalmas pusztítást végezhet, amire példát az 1918-as spanyol nátha járvány adott. Az influenza gócpontja Délkelet-Ázsia, ahol különösen sok szárnyast tartanak, illetve dolgoznak fel. Nem jelent megoldást, ha a madarakat oltják be, mert az állatok tünetek nélkül is ürítik a vírust, ezért ahol felüti fejét a H7N9, ott kiirtják a baromfiállományt. „Egyelőre a kézmosás és a védőoltás a két legnagyobb fegyver” - állapította meg a szakértő.

A gyógyszerek szabálytalan szedése is segíti a kórokozókat

Az újabb rezisztens kórokozók kihívást jelentenek a már ismert baktériumok esetében is, így például a TBC újabb gyógyszerekre ellenálló típusai is megjelentek. Ráadásul a gyógyszerek nem megfelelő szedésével rezisztenssé válhat a baktérium. Hazánkba számos mediterrán és forró égövi betegség eljutott, egyre több például a dengue-lázas fertőzöttek száma, akik külföldi útjaikról hozzák be a vírust. A globális felmelegedés hatásának tudható be, hogy a 30 évvel ezelőtt nem látott nyugat-nílusi láz vírusa hazánkban is megtelepedett. A krími-kongói vérzéses lázat terjesztő kullancs jelenlétéről tudósít egy friss magyar állatorvosi közlemény. E korábban éghajlatunktól idegen kórok kihívására az intézmény felkészült.

A létesítmény biztonságával kapcsolatban az intézményvezető elmondta, a laboratórium működéséhez megfelelő minták és pozitív kontrollok szükségesek, hogy ellenőrizhessék a kapott eredményeket, ezek egy részéhez külföldi partnerektől jutott az intézmény, illetve helyben izolálták. A tárolás kritikus pontja a biztonságnak. Sokszoros komplex ellenőrzésen esik át az, aki bejut a laboratóriumba, és a tároló helyekről, biztonsági kódokról is csak a szűken vett illetékesek tudnak.

Magyarországon megközelítőleg 30 nemzeti referencia laboratórium működik, ezek több mint fele a létesítmény területén található. Ezek a csúcslaborok kiválóan felkészültek egy kórházi, vagy vidéki laborban felmerülő diagnosztikai problémák megoldására.

Már a középkori török és tatár hadviseléshez is hozzátartozott, hogy fertőzött dögökkel szennyezték az ellenség táborát, vizét. A bioterrorizmus nem tűnt el: antraxot, ricint tartalmazó leveleket kerülnek nyilvánosságra napjainkban is. A Nemzeti Biztonsági Laboratórium a rendőrséggel, a terrorelhárítással, a katasztrófa védelemmel is szoros kapcsolatban áll: „nem egymástól függetlenül dolgozunk, hanem egymást segítve ”- hangsúlyozta Dr. Kis Zoltán.