A balliberális Le Monde szerint a migrációs helyzet a schengeni övezetben robbanásig feszült. "Magyarország negyedszázaddal azután, hogy lebontotta a Kelet és Nyugat közötti vasfüggönyt, most meg akarja építeni az első fizikai akadályt a szerb határon, ezúttal azért, hogy megakadályozza a menedékkérők bejutását az Európai Unióba" - írta a lap. Idézte Szijjártó Péter külügyminisztert, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem sért meg semmilyen nemzetközi szerződést, az illegális bevándorlással szemben emelt kerítésekre vannak precedensek. "A falak soha nem bizonyultak hasznosnak. Megkerülik őket" - mondta a lapnak Yves Pascouau, a Notre Europe - Jacques Delors Intézet migrációs kutatója. Példaként említette Görögországot, ahol a kerítés megépítése óta a migrációs hullám tényleg megszűnt a török határon, de a bevándorlók a török partokhoz közeli szigeteken jelentek meg tömegesen, majd a balkáni útvonalon át érkeznek az európai kontinensre.

A konzervatív Le Figaro kiemelte, hogy noha Magyarországon tavaly húszszor annyi menekültkérelmet, 53 ezret nyújtottak be, mint 2013-ban, abból csak 500-at fogadtak el a hatóságok, amelyek attól tartanak, hogy a múlt heti osztrák döntést követően még többre kell számítani. A lap magyar civil szervezetek vezetőit idézve azt írta, hogy Magyarország a menekültkérelmek 5-10 százalékára ad pozitív választ, míg az európai átlag 50 százalék körül mozog, s a kormány állításával ellentétben van még mozgástér, jóllehet a befogadóhelyek megteltek. A koszovói menekülthullám ellenére a menedékkérők 75 százaléka háborús menekült és nem gazdasági bevándorló, amely kifejezés a tudósító megfogalmazása szerint "a magyar kormány új retorikájának középpontjába" került.

A La Repubblica olasz napilap Ásotthalomról, a La Stampa Röszkéből közölt tudósítást pénteken. A beszámolók szerint a Röszkén élők helyeslik a biztonságérzetüket növelő kerítést. A La Stampa kommentárja szerint a magyarokat a migránsok keltette "ostrom-szindróma" ijeszti meg, valamint félelem a nemzet eltűnésének veszélyétől, amit Magyarország nacionalizmussal kompenzál. A Corriere della Sera a populizmus Európában terjedő hullámáról írt arra emlékeztetve, hogy ugyanaz a Magyarország emel falat határain, amely 1989 nyarán befogadta a keletnémeteket. Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap Görörország és Magyarország példájával azt állította, hogy a populizmus által emelt falak azok, amelyek megtörik az európai egységet.

A katolikus L'Avvenire címe: Európa ledönti, nem emeli a falakat. Az olasz püspöki kar napilapja Laura Boldrinit, az olasz képviselőház elnökét idézte, aki szerint a magyar határkerítés "ellentmond az európai DNS-nek".