Az EKF projektek négy évtizeddel ezelőtti elindításával az EU célja az volt, hogy bemutassa az európai kultúra sokszínűségét, építse az európai identitást, ugyanakkor megerősítse a helyi közösségek önazonosságát is - emlékeztetett a VEB2023 programot bemutató pénteki konferencián Navracsics Tibor, aki korábban kormánybiztosként felelt a program megvalósításáért.

Mint kiemelte, az EKF program prioritásai jellemzően a turizmus fejlesztése, az imázskezelés, a városi revitalizáció, valamint a munkahelyteremtés.

A veszprémi pályázat egyik inspirációs forrása a 2013-as Marseille-Provence EKF projekt volt, amely szintén regionális alapon gondolkodva, 950 projekten keresztül több mint 11 millió látogatót vonzott - jegyezte meg.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország közvéleménye előtt a balatoni térség ugyan egy egységként jelenik meg, de közigazgatásilag három megyére tagolódik, ami számos szempontból jelent nehézséget.

A gazdasági hátteret bemutatva elmondta, hogy a Közép-Dunántúl dinamikusan fejlődik, noha a járványidőszakot megszenvedte a térség turizmusa. Az északi parton erős a vállalkozási környezet, a déli part azonban még fejlesztésre szorul - tette hozzá.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: a balatoni régió megközelíthetőségén, a közlekedési infrastruktúrán javítani kell, az északi part ugyanis még nem rendelkezik gyorsforgalmi útbekötéssel. További probléma, hogy a Balaton nem körbevonatozható, nehéz vasúton eljutni egyik partról a másikra - mutatott rá.

Mint hozzátette, a 2023-as EKF projekt kapcsán viszonylag kevés fejlesztésben gondolkodtak, de az egész régióra figyelve, elsősorban helyreállításokra, a közösségi létet elősegítő beavatkozásokra koncentrálva.

A program távlati célja, hogy a Veszprém-Balaton régióban egy fenntartható gazdasági modell jöjjön létre, amelynek lényege nem a nagyipar, hanem a kézműves ipar, a gasztronómia és a Pannon Egyetemre építve az IT-szektor - mondta el Navracsics Tibor.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere szintén arról beszélt, hogy az EKF pályázat nemcsak kulturális projekt, hanem város- és térségfejlesztési eszköz.

Veszprém lakosságszám alapján a 15-16. legnagyobb magyar város, az élhetőségi listán azonban 1-2. A cél az, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb városai között legyen - fogalmazott a polgármester.

György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a technikai fejlődés, az innováció veszélyeket is hordoz, de rengeteg lehetőséget is tartogat. Ezért nem félni kell tőle, hanem élni kell vele - mutatott rá.

A konferencia délelőtti panelbeszélgetésén Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője, Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Müpa vezérigazgatója, Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója, Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Központ ügyvezető igazgatója és Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója a kultúra közösségépítő erejéről cseréltek eszmét, kiemelve, hogy a VEB2023 sikeréhez a kultúraközvetítés innovatív útjaira van szükség.