A British Medical Journal folyóiratban megjelent egyik tanulmány több gyakori orvosi tévhitet boncolgatott. Aaron Carroll, az Indianai Orvostudományi Egyetem gyermekorvosa elmondta, azért kezdtek aggódni a jelenség miatt, mert már az orvosok is átvették ezeket a téves nézeteket, és a betegeiknek is átadják az ilyen információkat. Ráadásul a média is ezektől a féligazságoktól hangos.

Tévhit: A leborotvált szőr gyorsabban nő, durvább és sötétebb színű
Tény: Egy 1928-ban végzett klinikai kísérletben azt vizsgálták, hogyan nő a szőrzet a borotvált és a nem borotvált foltokban. A borotvált szőrzet helyén újranőtt szőr nem volt sötétebb vagy vastagabb, továbbá gyorsabban sem nőtt. Az újabb kutatások is sorra ezt támasztották alá. Carroll elmondta, hogy a leborotvált szőrszál tompa véggel nő, ami idővel elnyűtté válik, ezért vastagabbnak látszik, mint valójában. Az újonnan kinőtt szőrszál azért sötétebb, mert a nap még nem szívta ki.

Tévhit: Naponta legalább nyolc pohár vizet kell inni
Tény: Dr. Rachel Vreeman, az egyetem másik kutatója szerint nincs orvosi bizonyíték arra, hogy ilyen sok vízre lenne szükségünk. Ez a mítosz az amerikai Táplálkozási Tanács egy 1945-ben kiadott ajánlására vezethető vissza, amely napi nyolc pohár folyadék elfogyasztását javasolja. Az idő múlásával a folyadék szót vízzel helyettesítették, pedig a zöldségek, a gyümölcsök, a kávé és más folyadékok is számítanak.

Tévhit: A köröm és a haj a halál után is nő
Tény: A megkérdezett orvosok először azt gondolták, ez igaz. Amikor azonban átgondolták, rájöttek, hogy lehetetlen. Vreeman elmondta, hogy a bőr kiszáradásával a lágyszövetek, különösen a bőr összehúzódik. A köröm sokkal feltűnőbbnek látszik a kiszáradt bőr mellett. Ugyanez igaz a haj esetében is. Mivel a bőr visszahúzódik, a haj jobban kiemelkedik.

Tévhit: Agyunk mindössze 10 százalékát használjuk
Tény: Az orvosok és a humoristák egyaránt előszeretettel emlegetik ezt a tévesen Albert Einsteinnek tulajdonított kijelentést. Az MR, PET és más képalkotó vizsgálatok azonban nem mutatnak inaktív agyi területeket. Az agysejtek a vegyületek feldolgozását követő anyagcserevizsgálatok során sem mutatnak inaktív területeket.

Tévhit: A félhomályban olvasás rontja a látást
Tény: A kutatók nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy a félhomályban olvasás maradandó látáskárosodást okozna. Az igaz, hogy megterheli a szemet, és átmenetileg csökkenti a látásélességet, ez azonban pihenés után elmúlik.

Tévhit: A pulykaevés álmosít
Tény: Még maguk a tanulmány szerzői is elhitték, amíg kutatásuk során meg nem vizsgálták a kérdést. Az elmélet alapja az, hogy a pulykában található egyik vegyület, a triptofán, álmosságot okoz. A valóságban azonban a pulykában sincs nagyobb mennyiség ebből a vegyületből, mint a csirke- vagy marhahúsban.

Tévhit: Veszélyes a mobiltelefon a kórházakban
Tény: Nem történt még olyan haláleset, amely alátámasztaná ezt a feltételezést. A kevésbé súlyos interferenciákról szóló történeteket pedig többnyire elbeszélésekből ismerjük. Egy kutatásban a mobilok csupán az orvosi műszerek 4 százalékánál okoztak interferenciát, de csak akkor, amikor 90 centiméternél közelebb voltak a készülékhez.