Városlista
2024. május 7, kedd - Gizella

Hírek

2013. Február 12. 11:25, kedd | Belföld
Forrás: mno.hu

Simor András a sajtóból értesült az ÁSZ monetáris politikai tanulmányáról

Simor András a sajtóból értesült az ÁSZ monetáris politikai tanulmányáról

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajnálattal fogadta, hogy a monetáris politika költségvetési kockázatairól készült állami számvevőszéki tanulmányról a sajtóból értesült és az ÁSZ szakértői nem tartották érdemesnek, hogy a tanulmány egyes megállapításiról az MNB-s kollégákkal konzultáljanak.

Domokos Lászlóhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez - akivel Kovács Árpád elnök mellett ketten alkotják a Költségvetési Tanácsot - hétfői keltezéssel intézett levelében "az állami intézmények között minimálisan szükséges együttműködés jegyében" foglalta össze az MNB véleményét a tanulmányban megfogalmazott néhány állításáról és javaslatról a jegybankelnök.
A tanulmány teljes címére - "A monetáris politika költségvetési kockázatai különös tekintettel az adósságszabályra" - utalva az MNB elnöke előrebocsátja, hogy mivel az MNB tevékenységét az államadósság szabály közvetlenül nem érinti, arról nem kíván állást foglalni. A Költségvetési Tanács tagjaként az a véleménye, hogy az ÁSZ javaslatait még utólag is célszerű lenne a tanácsban megvitatni, tekintettel arra, hogy az adósságszabály alkalmazása közvetlenebbül nem az Állami Számvevőszéket érinti, hanem a Költségvetési Tanácsot.
Az ÁSZ elnökéhez intézet levelében Simor András megjegyzi, hogy az ÁSZ-ról szóló jogszabályok semmilyen formában nem teszik a szervezet feladatává, hogy a jegybank alaptevékenységét, a monetáris politikát vagy a devizatartalék kezelését véleményezze, vagy arról javaslatokat fogalmazzon meg.
"Ha így lenne, ezzel az ÁSZ túllépné hatáskörét és ellentmondásban kerülne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkelyével, illetve a Magyar Nemzeti Bankról Szóló törvény 1.§ (2) bekezdésével" - írta az MNB elnöke, aki ezért mélységesen egyetért Domokos Lászlónak a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón elhangzott kijelentésével, miszerint a tanulmánnyal nem üzenni szeretnének a jelenlegi vagy jövőbeli jegybankelnöknek és nem is javaslatot tesznek. Ennek fényében még furcsábbnak találja a jegybank elnöke azokat a tanulmányba foglalt javaslatokat, amelyek a monetáris politika eszközeire, illetve a devizatartalékok szintjére vonatkoznak.
Simor András vitatja az ÁSZ tanulmányában a jegybank veszteségeinek csökkentésére felvetett lehetőségeket. Az ÁSZ egyik felvetése szerint a jegybanki kötvényekhez való hozzáférés mennyiségi korlátozásával lehetne javítani a monetáris politika megvalósításának költséghatékonyságát. Az MNB elnökének érvelése szerint a kéthetes betét mennyiségi korlátozása esetén a kereskedelmi bankok felesleges likviditásukat egynapos jegybanki betétben helyeznék el, amelynek kamata egy százalékponttal alacsonyabb, így kvázi ez válna az irányadó kamattá. A mennyiségi korlátozás hatása tehát egyenértékű lenne az alapkamat csökkentésével, vagyis a monetáris lazítással - teszi hozzá.
A devizatartalékok helyes szintjét feszegető kérdésre az MNB elnöke leszögezi, hogy a devizatartalékok jelenlegi szintje nem haladja meg a monetáris tanács által meghatározott mértéket, a csökkentésükre a jövőben úgy és olyan mértékben van lehetőség, ahogy az ország külföldi adóssága, sebezhetősége is csökken. Simor András hozzátette, hogy ez a folyamat már elindult és ennek megfelelően a tartalékszint fokozatosan mérsékelhető.
A számvevőszéki tanulmány kifogásolta, hogy a devizatartalékok növekedése 2009 és 2011 között fokozta az MNB veszteségessé válásának kockázatát, hiszen a tartalékok mértékével nő a kihelyezett tartalék kamatbevétele és a forrását finanszírozó kamatkiadás különbözete. Simor elismeri, hogy a devizatartalékok alacsonyabb és a finanszírozó forint források magasabb kamatszintje közötti különbség valóban kamatveszteségként jelenik meg a jegybank mérlegében. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) devizakötvény kibocsátásai biztosítják a devizát a tartalékokhoz, így a költségvetés is egyidejűleg élvezi a devizaadósságnak a forintadósságnál alacsonyabb kamatköltségét. A költségvetést és a jegybankot az államháztartás közös egységeként konszolidáltan tekintve a devizatartalék tartásának valós költsége nem a deviza és a forint kamatok különbsége, hanem a devizatartalékon elért és az állam által kibocsátott devizaadósságának különbözete. A tartalék tartásának költsége, tehát a magyar állam által fizetett kockázati prémium csökkentésével érhető el - érvelt a jegybank elnöke.
Végezetül az MNB elnöke arra hívta fel az ÁSZ elnökének figyelmét, hogy az érdekelt felek párbeszédére, együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy eredményesen lehessen csökkenteni az ország finanszírozásának és a devizatartalék tartásának költségeit.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 07. 07:29, kedd | Belföld

Átadták a Sopront északnyugat felől elkerülő utat

Átadták a Sopront északnyugat felől elkerülő, 3,6 kilométer hosszú, 8647-es számú utat hétfő délután.

2024. Május 07. 07:29, kedd | Belföld

Szijjártó Péter: az Európai Unió bővítésének felgyorsítása lesz a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb célja

Az Európai Unió (EU) bővítésének felgyorsítását nevezte a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb céljának a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán hétfő este.

2024. Május 06. 12:44, hétfő | Belföld

Nagy Márton szerint Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén

Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén

2024. Május 06. 07:49, hétfő | Belföld

Vonat elé hajtott egy kamion Baján

Személyvonat elé hajtott egy kamion hétfő reggel Baja térségében, az 55-ös főút 106-os és 107-es kilométere közötti vasúti átjáróban;