Ez alkalommal a nyár derekától rendszeresen zajló beszélgetéseknek állandó helyet adó, s még a hónapig látható „Fényes érmek Dombóvárról….” című kiállítás kurátora, ifj. Kormos László sport- és rendezvénymenedzser köszöntötte a baráti közösséget s irányította az élvezetes találkozó fonalát.

Ezúttal hárman vallottak egy igen embert próbáló és sajátos sportág, a triatlon világáról: az immár Budapesten elő Borsi Katalin, valamint a szülőhelyéhez még most is közel élő Varga Szabolcs, akiket – hosszú egyeztetések után – hívott haza néhány órára volt edzőjük, immár barátjuk, Fehérvári Tamás.

Először a – mai napig is – Czencz Péter állhatatossága révén megyénkben, majd 1988-ban Dombóváron sorra került Triatlon Diák Olimpia országos döntőjének hatására megindult és egyre erőteljesebbé vált sportág legendás másfél évtizedes helyi sikereinek alapjairól volt szó. Sportoló-palánta, testnevelő tanár, majd edző és főleg mindennek alapja: abiztatóés erőt, sok-sok muníciót adó család, összetartó kis – és nagy közösség - ez volt és ez lenne ma is mindezek kulcsa, erősítették meg a jelenlévők.
Katalin immár mint kétgyermekes anyuka szintén ezt jelölte meg fontos mozzanatként, de nem feledkezett meg arról sem, hogy az egyéni sportág sajátosságai között felemlítse a volt itthoni és másutt is megszállottan működött sport-társak olykor igen sokat nyújtó figyelmét, egymás segítését. „Átlendülni egy őrült holtponton egymagadnak kell, de ha már nem is látod a többieket, akik húznak, azt, valahogy csoda, mert érzed!” – fogalmazta meg Kata.
Szabolcs is őszintén beszélt az e sportághoz szükséges, igen összetett felkészülés és a teljesítmény lelki s fizikai feltételeiről és az e téren nyújtott, nem szerek használatával szerzett eredmények különféle tanulságairól, és hát a szükséges szponzori elvárásokról is. Vidám történetek is többször felhangzottak: a legendás Barkas kisbusszal történt utazások élményei villantak fel (Kiskörétől Nagykanizsáig), amellyel az érett nemzedék tagjai még ma is kedvvel emlékeznek a dombóváriakról.
Ez, a triatlon talán az egyetlen hazai, olimpiai sportág, amelynek országos székhelye a fővároson kívül, jelesül Szekszárdon van. Akora estivendégek nehezen búcsúztak egymástól s örömmel emlegették fel újra: (m)ilyen jó Tolna megyeinek lenni!

Rendezvény-sorozatunk október 21-én, vasárnap délután Buzánszky Jenővel való találkozóval folytatódik, majd 28-án a dombóvári sport szakosztályok vezetői, versenyzők és sport-barátok közösen búcsúztatják a négy hónap után záruló sikeres múzeumi kiállítást.

Szöveg és képek: kristonvízi